Mit vizsgál a proktológus, avagy az aranyérvizsgálat sötét oldala

Talán egyetlen szakorvosi vizsgálattól sem félünk manapság annyira, mint a proktológustól, pedig az aranyeres panaszok súlyosabbá válásakor minél előbb érdemes felkeresni. A proktológia az általános sebészetnek a végbél betegségeinek vizsgálatára és kezelésére szakosodott területe. Ezen a szakrendelésen vizsgálják és kezelik az aranyerességet, a végbél környezetének gyulladásos folyamatait, jó- és rosszindulatú daganatait valamint a béltraktus alsó szakaszának, a végbélnek a különféle elváltozásait.

A proktológus különböző vizsgálatokat hajt végre, a kézzel történő ellenőrzéstől a végbéltükrözésig. Ezek a vizsgálatok kellemetlenek ugyan, de tulajdonképpen fájdalommentesek – különösen akkor, ha a páciens lazít – fontos, hogy próbáljunk őszintén beszélni a kétségeinkről, félelmeinkről a proktológus orvossal!

Hogyan érdemes felkészülni a vizsgálatra?

Gyűjtse össze a korábbi leleteit, vizsgálati anyagait, valamint érdemes összeszedni, hogy milyen gyógyszereket szed. Nem árthat néhány napig, egy hétig vezetett étkezési napló sem, hiszen a proktológus az étrendét megismerve pontosabb tanácsokat adhat. Nyugodtan egyen a vizsgálat előtt, mert amit néhány órával a vizsgálat előtt eszik, az biztosan nem kerül le az utolsó bélszakaszba.

A vizsgálat általában konzultációval kezdődik: a proktológusnak biztosan lesznek kérdései a székelési és étkezési szokásaival, testsúlyával, a gyógyszerszedéssel és a családban korábban előforduló betegségekkel kapcsolatban. Válaszoljon őszintén, szégyenérzet nélkül! Mondja el azt is, hogy szed-e valamilyen gyógyszert vagy követ-e valamilyen diétát, ezek a tényezők ugyanis nemcsak az aranyeres panaszokat, de az esetleges későbbi kezelést is befolyásolhatják. Természetesen arról is be kell számolnia, hogy érez-e fájdalmat székletürítés közben, tapintott-e csomót, viszket-e, irritált-e a rektális terület; észrevett-e vérfoltot vagy váladékot a vécépapíron vagy az alsón.

Milyen vizsgálatok várnak ránk?

Az első lépés általában a kézzel történő vizsgálat. Ehhez egy vizsgálóasztalra kell felfeküdni az oldalunkra és a térdünket fel kell húzni a mellkasunkhoz. A szakember speciális síkosítóval nedvesített, gumikesztyűs kézzel óvatosan megtapintja a rektális területet kívül, illetve belül. A kézzel történő vizsgálat után szükség szerint következhet a rektoszkópia vagy más néven végbéltükrözés. Ez olyan vizsgálati eljárás, amelynek segítségével bele lehet nézni a végbélbe, azaz a bél legalsó, nagyjából 15 centis szakaszába. A vizsgálat nem vesz igénybe többet néhány percnél, és minimális kellemetlenséggel jár. 

Amennyiben szükséges, a kézzel történő vizsgálatot és a rektoszkópiát ki lehet egészíteni röntgennel is, de – ha csak aranyérgondok miatt fordul orvoshoz – erre ritkán van szükség.